Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök budapesti találkozójának egyik fókusza az Európai Unió és a közös közép-európai sorsközösség volt. A szlovák kormányfő a látogatás során megígérte, hogy támogatni fogja Magyarországot a februári rendkívüli uniós csúcson.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EIF) bemutatta a védelmi tőkefinanszírozási eszközt, amely 175 millió eurót biztosít az uniós fegyvergyártási innováció előmozdítására. A kezdeményezés az Európai Védelmi Alapból származó 100 millió eurót és az EIF-től származó további 75 millió eurót egyesíti, exponenciálisan növelve a beruházási kapacitást – derül ki a Bizottság közleményéből.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Amíg Európa sokak szerint fennállásának legnagyobb válságaival küzd (klímaváltozás, ukrajnai háború, szélsőjobb előretörése, stb.), Európa, vagy ahogy itthon szeretik mondani „Brüsszel” végzi a maga dolgát. Jogszabályok, bírósági ítéletek születnek, próbáljuk (mert mi is részei vagyunk) kezelni a sok kihívást, amelyek kívülről vagy belülről intézkedéseket kívánnak. A nemzetközi kihívásoknak még nehezen felel meg az EU, de saját ügyeiben halad előre, főleg digitális területen. Néhány fejleményt foglalunk itt össze, amelyek közül sok nem kapott főcímet, de előrehaladást jelez, és szót ejtünk néhány – talán kevesebb publicitást kapott – problémáról is.
A soros EU-elnökséget átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök a Politicónak adott interjújában szorgalmazta, hogy növeljék az Európai Unió saját bevételeit, azzal érvelve, hogy az államszövetségnek a globális kihívások kezeléséhez több pénzügyi forrásra van szüksége. Ez a nyilatkozat alig néhány héttel azután hangzott el, hogy a tagországok nem tudtak egyhangúlag elköteleződni a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása mellett, mivel azt a magyar kormány egyedüli tagállamként megvétózta. A költségvetési reformot még az előtt átvernék az EU-n, hogy Magyarország venné át a soros elnökséget.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Az Európai Unió vezetői aktívan mérlegelik az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomag alternatíváit, amelyekről úgy dönthetnek, hogy nem kell minden tagállam egyhangú egyetértése. Az uniós csúcson ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 26 tagállam támogatása ellenében vétózta meg a csomagot. Több politikus szerint a karácsonyi szünet után rukkolhatnak elő a megoldásukkal – írja a Politico.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozásra gyűlik össze, hogy gyorsan döntést hozva megerősítse Ukrajna európai uniós pénzügyi támogatását - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli csúcstalálkozót követően pénteken.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Aggodalomra adnak okot a jogállamiság tekintetében a közelmúltbeli szlovákiai fejlemények - jelentette ki Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az uniós parlament plenáris ülésén.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön az Élysée-ben Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésén állítólag megerősítette, hogy ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását. A látogatás előtt a Le Pointnak adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy vétót emel a négy évre szóló, 50 milliárd eurós Kijevnek szánt segélycsomaggal szemben is. Emellett ellenzi a jövő év márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Arról viszont még mindig nem jelent meg semmilyen beszámoló, hogy pontosan miről egyeztettek a francia elnökkel, aki még a közösségi médiában sem tett közzé egyetlen bejegyzést sem a párizsi munkavacsoráról.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólította az Európai Tanácsot, hogy ne vegyék napirendre az Ukrajnával folytatandó tagsági tárgyalások megkezdéséről szóló megbeszéléseket a közelgő brüsszeli csúcstalálkozón – tudta meg a Bloomberg.
Brüsszelben a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésnél, ami felszabadíthatja a kohéziós források egy részét. Az Európai Bizottságról részben lekerült a nyomás, hogy bármilyen alkudozásra kényszerüljön a kormánnyal: az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát a jövő évre tolták, de itt öt másik tagállam aggályai vannak fókuszban. Egyedül az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazást buktathatja el a decemberi EU-csúcson a kormány, ezt pedig előre is vetíti Orbán Viktor miniszterelnök új levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. De így is úgy fest, ha a kormány lép, akkor mintegy 5-6 milliárd eurót szabadíthat fel idén.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
Az EU-nak van egy tartalék terve arra az esetre, ha Magyarország megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot - Jelentette a Sky News.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Állam- és kormányfői vitát tartottak tegnap az uniós költségvetési felülvizsgálatról. A vitát követően az Európai Tanács naprakésszé tette álláspontját az izraeli eseményekről, „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívva fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgetve, írja a Szabad Európa.
A legtöbb eladó továbbra is hajlik az árengedményre.
Lantos Gabriella helyzetértékelése és javaslata.
Az OpenAI népszerű modelljének mentek neki osztrák érdekvédők.
Folytatódnak a palesztinpárti demonstrációk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
